Rendezvények kategória bejegyzései

KÉZEN FOGVA – A GYERMEKEKÉRT

Kiállítás nyílt az egri Líceum aulájában a Vasárnapi Iskola Alapítvány önkéntesei által készített fotókból.

A rádiószerkesztőként dolgozó Benkei Ildikó, a Vasárnapi Iskola Mozgalom alapítója 2005. április 5-én tette közzé felhívását arról, hogy határon túli szórványmisszióba készülnek: tanárcsapatok indulnak kéthetente a határ közeli településekről az elszakított területek falvaiba, városaiba, hogy szombaton délután és vasárnap délelőtt foglalkozzanak a szórványban élő, meglehetősen nehéz sorsú gyermekekkel, hogy segítsék őket magyarságuk megőrzésében.

Benkei Ildikó a Líceum Televízió munkatársainak elárulta: általában havonta egyszer tudnak a pedagógusok foglalkozásokat tartani a résztvevő iskolákban, ahol minden alkalommal szeretettel várják őket. A létszám évről-évre változik, de nem csökken, egyre többen kíváncsiak a kezdeményezésre. A kiállítással nem titkolt céljuk, hogy további önkénteseket vonzanak a nemes feladatra. Szeretnének nyitni Felvidék felé, s Eger közelsége miatt a helyi oktatók, pedagógusok, akár hallgatók számára ez remek lehetőség lehet a csatlakozásra.

A civil mozgalom oktatásának alapja egy saját tanmenet, melynek központjában a magyar nyelv, a történelem és irodalom, a mese és mondavilág áll. Ezzel az a céljuk, hogy a gyerekek megismerjék múltjukat, büszkék legyenek magyarságukra. Legfőbb céljuk pedig, hogy minden magyarlakta településre eljuthassanak, ám ez az önkéntesek számától is függ.

Szeverényiné Sebők Judit, a Békéscsabai Kazinczy Ferenc Általános Iskola tanára elmondta: iskolájuk munkatársai már évek óta végeznek karitatív munkát a Vasárnapi Iskola Alapítvánnyal. Békéscsabához Nagyszalonta viszonylag közel található, így ők a helyi gyermekotthonban dolgoznak. Tizenegy éve már, hogy a tanév végeztével egyhetes nyári tábort szerveznek a gyerekeknek, s az ott készült képekből válogatnak a kiállításra.
Kézműves- és sportfoglalkozások, játékok és néptánc: számos szervezett program vár ebben a táborban a gyerekekre. A tanárnő szerint a legfontosabb mégis a közösségi élmény.
Pintér Márta Zsuzsanna, a Bölcsészettudományi és Művészeti Kar dékánja hangsúlyozta: a magyar pedagógusképzés egyik központjaként egyetemünk nem mehet el szó nélkül egy ilyen nagyszerű kezdeményezés mellett. Kiemelte: olyan elhivatott magyar pedagógusok vesznek részt a Vasárnapi Iskola Alapítvány munkájában, akik fontosnak tartják, hogy a határon túli magyar gyermekek olyan képzéssel, élménnyel gazdagodjanak, amit máshonnan nem kaphatnának meg. Reményét fejezte ki, hogy a kiállítás felkelti a hallgatókban az érdeklődést a jótékonysági munka iránt.


A tárlat még két hétig látogatható a Líceumban.

Fotók: Szántó György

Tasnádi gyerekek táborozása

A Tasnád környéki települések magyar gyermekei számára szerveztek nyári tábort Tasnádszántón 2019. június 26-28-ig, melyen 36 gyermek vett részt Tasnádról, Tasnádszántóról és Tasnádszarvadról. A tábor pedagógusai Barta Attila Imréné, Venyigéné Vad Anikó és Hamarné Hangrád Éva voltak.

Tasnádszántón a katolikus plébánia melletti közösségi házban rendeztük meg az idén is a nyári tábort. Az épületben minden olyan feltétel megvan, ami egy sikeres tábor megrendezéséhez szükséges. Az újonnan érkezett plébános, Husztig Robert atya, elődjéhez hasonlóan, maximálisan segített mindenben, szeretettel figyelte, követte a tábor munkáját. Ugyanilyen hálával gondolunk a Tasnádszarvadon szolgáló Dénes Béla református lelkészre. Ő gondoskodott a kirándulásunkhoz szükséges busz megrendeléséről, ő szerzett szállást számunkra, fordított románra, ha nem boldogultunk.

  1. nap
  2. A tábor helyszínének elfoglalása
  3. Névsor összeállítása, névjegykártyák készítése
  4. Színes kártyák segítségével csoportok kialakítása: kék, piros, zöld, citromsárga, narancssárga, lila csoportok voltak. A csoportokban 5-6 gyerek dolgozott együtt a három nap során.
  5. A tábori program témájának ismertetése: Petőfi Sándor – a legnagyobb magyar költő
  6. Petőfi Sándor életéről filmbejátszás megtekintése, beszélgetés, az előzetes ismeretek feltérképezése
  7. A Szeptember végén című vers megismerése
  8. Mit vártok a tábortól? Milyen érzelmeket szeretnétek a táborral kapcsolatban kifejezni?  – aszfaltrajzverseny csoportokban, beszámoló a rajzokról
  9. Labdajáték: kiütő
  10. Petőfi Sándor képének kirakása – puzzle
  11. Gondolattérkép készítése Petőfi életéről, közben a kisebbek kifestő lapok színezésével igyekeztek plusz pontokhoz segíteni csoportjukat
  12. Második nap előkészítése: Koltó – gróf Teleki Sándor kastélya. Petőfi Sándor és Szendrey Júlia nászútjának helyszíne 1847 szeptember 9 – október 19.
  13. Nemzeti színű szalag készítése fonalból (a másnapi kiránduláson Petőfi és felesége szobrára)

A csapatok egész nap a színükkel azonos lapocskákat gyűjtöttek. A nap végén összesítették a jutalomkuponokat. Egyéni teljesítményekkel is lehetett gyűjteni, például a kicsik színező tevékenységével, segítség nyújtásért az étkezések során, a környezet elrendezéséért, vízhordásért, egymásnak történő segítségadásért…stb

1. NAP

  • Autóbuszos kirándulás Koltóra
  • Út közben folyók, hegyek nevének megismerése, nagyobb települések nevének feljegyzése
  • Koltó: a régi kastélyépület felújítás alatt van, ez nem látogatható. Egyik épületében pedig a Petőfi Sándor Gimnázium kapott helyet, ide szintén nem lehetett bemenni. A kastélykert megtekinthető volt. Idegenvezetést kaptunk. Megnéztük a somfa alatt helyet foglaló kőasztalt, ahol Petőfi a legtöbb versét írta, és gyönyörködtünk a szépséges kilátásban, amit egykor a költő is versbe foglalt.
  • Petőfi és felesége szobrára elhelyeztük a nemzeti színű fonott szalagokat.
  • A koltói Teleki Sándor Művelődési Házban megtekintettük a kastélyból átvitt kiállítási tárgyakat és a Nagybányai Festőműhely gyönyörű festményeit

Nap közben nagyon meleg volt, a gyerekek elég nehezen bírták a hőséget. A hideg élelem mellett nagyon sok ásványvizet vásároltunk, és folyamatosan itattuk őket. Néhány gyerek nem jött el. Két nagyon pici 3-4 éves kislány, és két nagyobb lány, akik nem bírják a buszozást. Délután hatalmas viharban érkeztünk vissza a táborba.

A gyerekek nagyon élvezték a kirándulást. Másnap néhány szülő köszönetét fejezte ki, hogy a gyermeke általunk ilyen csodálatos élményhez jutott.

2. NAP

  • Reggel átismételtük a látottakat feladatlap és totó formájában
  • A megszerzett ismereteket társasjáték formájában is gyakoroltuk az udvaron. (Krétával számozott négyzeteket rajzoltunk a járdára. Minden csapat dobókockával dobott, kapott egy kérdést a kirándulással illetve Petőfi életével kapcsolatban, melyet a csapat együtt válaszolt meg. Ha jó volt a válasz, az általuk kiválasztott bábu (csapattag) előre léphetett annyit, amennyit dobtak. Ha nem tudtak helyesen válaszolni, akkor a helyén maradt. Az először célba érő bábu csapata lett az első, utána követték a többiek. Természetesen minden csapatot jutalmaztunk.
  • Kiütő visszavágója
  • Közös éneklés
  • Petőfi leghíresebb alkotása a János vitéz. A verses mese megtekintése kivetítéssel.
  • Kedvenc részletek eljátszása vagy lerajzolása
  • A csapatversenyek eredményének összesítése
  • Eredményhirdetés: jutalmazás
  • Fotózás
  • Táborzárás: a nagy melegben mindenkinek jólesett egy igazi vízibomba csata.

A gyermekek napi programja 9 órakor kezdődött, és 16 órakor ért véget. Minden nap háromszori étkezésről gondoskodtunk. A kirándulás napján egész napos úticsomagot kaptak a résztvevők. A harmadik napon a helyi katolikus gyülekezet két tagja meleg ebédet főzött a táborlakók számára, melynek a nyersanyag költségét természetesen mi fedeztük. A gyerekek minden nap kaptak valamilyen édességet, gyümölcslevet, limonádét. A vásárlás nagy részét Romániában bonyolítottuk le.

Nagy szeretettel mondunk köszönetet Robi atyának (Husztig Róbert, Tasnádszántó katolikus gyülekezet) a tábor helyének biztosításáért, a szervezéshez és sikeres megrendezéséhez nyújtott önzetlen segítségéért. Szintén köszönettel tartozunk Dénes Béla református lelkész úrnak is (Tasnádszarvad református gyülekezet). Nem csak a szervezésben segített bennünket, de az egész napos kirándulásra is elkísérte a csoportot.

Felejthetetlen napokat töltöttünk el a gyerekekkel. Kellemesen elfáradva tértünk haza. Szeretnénk ezúton is megköszönni, hogy a Vasárnapi Iskola Alapítvány az anyagi forrásokat megteremtette a tábor megszervezéséhez. Ennek köszönhetően az idei nyáron is néhány napig magyar szóval, magyar szívvel telt meg a tasnádszántói tábor.

Köszönettel és szeretettel: Hamarné Éva, Bartáné Zsuzsa, Venyigéné Anikó

Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat kapott a Határok nélkül szerkesztősége

Kedves Kollégák!

Szeretném veletek megosztani a jó hírt​, hogy szerkesztőségünk rangos elismerésben részesült: a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjban. Bizonyára emlékeztek rá, hogy kollégáim mindig támogatták munkánkat – akár személyes jelenlétükkel is -, helyt adtak a rólunk, rólatok készült összeállításoknak. Ezért úgy vélem, örömünk közös.

Szeretettel, Benkei Ildikó

LAUDÁCIÓ: Kossuth Rádió Határok nélkül című műsora (Magyarország)

A Határok nélkül a Kossuth Rádió rendszerváltozás óta hallható műsora, amely hírt ad az elszakított nemzetrészek és a diaszpóra életéről, illetve az őket érintő döntésekről, eseményekről, fejleményekről. Különös figyelmet fordít a Kárpát-medencei magyar autonómia-törekvések ismertetésére, a magyarság jogvédelmére, a Trianon utáni kisebbségpolitika következményeinek feltárására és a szórványközösségek életének bemutatására, megmaradásuk lehetőségére. Friss és lendületes rádióműsorukkal szolgálják – úgy a Kárpát-medencéből, mint a diaszpórából – a nemzetet és annak közösségeit. A magyarságot, éljen a világ bármely pontján is, összeköti a közös kulturális örökség, melyet a magyar nyelv hordoz és az összetartozás tudata tart meg a gyorsan változó világban. A Határok nélkül szerkesztő gárdája a szakma legelhivatottabb magyar tudósítóit foglalkoztatja, akik révén a nemzetrészek tömb- és szórványtérségeit és a diaszpórát köti össze. Ezzel tükrözi a rádióműsor lelkiségét, sokszínűségét, kifejezi az összetartozást és megteremti az egymásért felelősséget vállaló, magyar hangot a nagyvilágban.​