Vasárnapi Iskola kategória bejegyzései

Németh László-díjat kapott Szeleczki Erzsébet

Szeretném megosztani a hírt a Vasárnapi Iskola minden támogatójával, hogy Békéscsaba városa és a Vasárnapi Iskola ajánlására Szeleczki Erzsike magas miniszteri kitüntetésben részesült, amihez szívből gratulálunk!  🙂

“Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pedagógusnap alkalmából Eötvös József-, Apáczai Csere János-, Szent-Györgyi Albert-, Brunszvik Teréz- és Németh László-díjakat adott át a Zeneakadémián. (…)

A gyermekek harmonikus személyiségformálásában hosszú időn át végzett kiemelkedő pedagógiai munkája elismeréseként Németh László-díjat vehetett át:

Szeleczki Erzsébet Éva, a békéscsabai Kazinczy Ferenc Általános Iskola nyugalmazott intézményvezetője.”

 

Ismét Egerben rendeztük összetartásunkat

A szokásos évi összetartásunkat jól bevált helyszínen – az egri várban – tartottuk. Az összegyűlt tanárokat levélben így köszöntötte Dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár:

“Tisztelt Benkei Ildikó Elnök Asszony! Tisztelt Károly Atya! Kedves Vasárnapi Iskola Mozgalom!

Szeretettel és tisztelettel üdvözlöm Önöket a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága nevében a Vasárnapi Iskola tanárainak Összetartása alkalmából. Jóllehet számos feladatom miatt csak távolból, de mindenképpen szeretném kifejezni tiszteletemet és nagyrabecsülésemet a Vasárnapi Iskola Mozgalom tevékenysége kapcsán.

A Szentírásban ezt olvashatjuk: „Ha közületek valakinek van száz juha, és egy elvész belőlük, nem hagyja-e ott a pusztában a kilencvenkilencet, hogy keresse az egy elveszettet, amíg meg nem találja? Ha megtalálja, örömében vállára veszi, hazasiet vele, összehívja barátait és szomszédait: Örüljetek ti is — mondja —, mert megtaláltam elveszett bárányomat!” A Vasárnapi Iskola Mozgalom az olyan magyar gyermekekkel foglalkozik, akik ilyen elveszni látszó bárányok. Nem járnak magyar iskolába, nem tanulnak anyanyelvükön, mert nincs magyar iskola a községükben. Kisebbségi IGEN-jük a magyarsághoz tartozásra megannyi többségi NEM-mel találkozik, vagy éppenséggel egy másik többségi kultúrában és nyelvben olvad fel. Önök felkeresik, szeretettel fordulnak feléjük, sokakat visszavezetnek a nyájhoz. Így jutottak el Önök többek között a kárpátaljai Kovászóra, a partiumi Pusztaújlakra, a Kárpátok bérceit őrző Óradnára, vagy a távoli Moldva vidékére is. Esélylatolgatás helyett a munkát választották, kétkedés helyett a hitet. A legkisebbek nevében sem lehetünk elég hálásak tizenegy éve tartó munkájukért! Kívánok további erős lelket, és tengernyi gazdagító alkalmat a külhoni magyarság körében!”

MiBizC224-KD66995-20160915103214

Beszámolók

Szöveges beszámoló Kovászóról:

Első alkalommal veszünk részt ezen a találkozón, mivel munkánkat csak ez év tavaszán kezdtük el. Bátyám (Zsoldos Barnabás, a Határok Nélkül riportere) révén kaptam felkérést e nemes munkára Benkei Ildikótól, a Vasárnapi Iskola Alapítvány elindítójától.

Már május 20-án meg is ejtettük első utunkat Kovászóba.

Sikeres volt a kapcsolatfelvétel a kovászói kolléganővel, Cséke Ilonával, aki 19 éve eredményesen dolgozik a Vasárnapi Iskola Alapítvány keretében. Örömmel fogadta létünket, majd érkezésünket.

A csapat is hamarosan összeállt:

Losoncziné Szabó Magdolna: magyar – orosz – könyvtár szakos általános iskolai tanár, református hitoktató – hittanár, költő

Szalma Ferencné: óvónő

Tóth Bertalanné: fejlesztő – differenciáló szakképesítésű

Szabóné Zsoldos Valéria: filozófia – földrajz szakos középiskolai tanár csoportvezető

Tóth Bertalanné, október 1-jétől munka – és lakóhely változtatás miatt kilépett a csoportból.

Tóth Istvánné: népművelő és földrajz szakos általános iskolai tanár kulturális menedzser

Kovászó

Ukrajna, pontosabban Kárpátalja ruszin települése. A Beregszászi járáshoz tartozik.

Beregszásztól 15 km – re D – re, a Borzsa jobb partján fekszik. Mátészalkától 70 km –re ÉK – re található.

1270 – ben alapították. Nevét a közelben lévő Kovas szikláról, vagy az ószláv kvasz (rozs v. árpakenyérből erjesztett gyenge szesztartalmú savanykás ital) szóból nyerte.

899 fő lakja, melyből csak 49 magyar.

Várát a tatárjárás után építették. Görög katolikus temploma 1390 – ben, a református 1733 – ban épült.

Egykor jól prosperáló cserép, ill. téglagyára volt, ma csupán csak mezőgazdaságból élnek az emberek, vagy eljárnak dolgozni más településre, vagy Magyarországra.

A kovászói iskola

Az iskola a falu egyik kis utcájában, csendes helyen épült. Tipikus lapos tetejű épület, amilyen a  szocializmusban úgy Magyarországon, mint bármely más szocialista országban megtalálható volt.

60 helyi, és 10 benei (szomszéd község) gyerek jár ide.

A tantestület vegyes képet mutat a nyelvet és a hovatartozást tekintve, de ennek ellenére nagy összhangot, egyetértést tapasztaltunk. A közös munkát fémjelzi többek között, a helytörténeti kiállítás, és a gyerekek munkáiból készült tablók sora.

Jó a szakos ellátottság. Kedvező, hogy egy házaspárt leszámítva mindenki helyben lakik.

Foglalkozások

Első alkalommal – 2016. május 21. – Cséke Ilona, kovászói kolléganő javaslatára a tanulókat nyelvtudásuk alapján csoportokba osztottuk.

Vannak a kezdők, akikkel csak tolmács segítségével tudunk dolgozni, és vannak a haladók, akik szépen tudnak beszélni, de csak beszélni, magyarul.

A megkapott tematikát – magyar történelem – így csak részben tudjuk teljesíteni.

A kezdő csoportokban a bemutatkozást követően, játékosan, dalokkal, mozgásos feladatokkal igyekeztünk közelebb kerülni a gyerekekhez, és egy pár magyar szót elsajátíttatni.

A haladóknál, az ismerkedés után gördülékenyen ment – térkép segítségével – a két ország elhelyezkedésének, szomszédi viszonyának a megbeszélése.

A nyárra örömmel fogadták a lemásolt mondát – Isten kardja -, melyről elolvasás után rajzot, képet is lehetett készíteni. Ezzel a feladattal már az első őszi foglalkozást készítettük elő.

Úgy tapasztaltuk, hogy ők is szeretik, élvezik a daltanulást, a játékot, a táncot.

Nagy segítséget jelentett számunkra, hogy Benkei Ildikó megkérte Kaszás Máriát, debreceni kolléganőt hogy, első alkalommal kísérjen el bennünket.

Tapasztalatok

Nagyon kellemes fogadtatásban volt részünk. Az igazgatónő és az egész tantestület fogadott bennünket. Segítették munkánkat.

A szülők elláttak bennünket étellel, itallal és kedves szóval.

A gyerekek nyílt tekintetűek, szeretetre várók és adók. Még a magyarul nem tudók is kommunikatívak, segítőkészek, aktívak.

Szabóné Zsoldos Valéria

 

A Nagyszeben melletti Vízaknán tartott foglalkozásunkról.

A Magyar Kultúra Lovagja: Benkei Ildikó

Kedves Kollégák!

Hálás szívvel köszönöm kedves, gratuláló soraitokat a magyar kultúra lovagja cím elnyeréséhez. Gyönyörű ünnepség volt, felemelő maga az avatás. Nem biztos, hogy kiérdemeltem, hogy Duray Miklóssal és Papp Lajossal együtt állhassak a színpadra, de így történt… És ahogyan ígértem, gondolatban Ti is ott álltatok velem és hajtottatok fejet a Szent Korona másolata előtt.

Külön szeretném megköszönni Hutzler Vilmosnak, hogy eljött, és velem örült kollégáim és családtagjaim, férjem, Andi és Zsuzsi lányom körében.

Moszkovits János kollégám szép összeállítást készített a díjazottakkal, így velem is. Küldöm a linkjét, ha kedvetek van meghallgatni:

http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2016-01-22

Küldöm azt a linket is, ahol a fotóra bukkantam gyönyörű képek társaságában:

https://picasaweb.google.com/109943251030981960615/MKNGala2016?feat=embedwebsite#6242997483642238338

Köszönöm Mindnyájatoknak ezt az elismerést: Ildi