Tavaszváró Debrődön

Debrődön a Vasárnapi Iskola foglalkozásaira egész kicsi, óvodás, kisiskolás gyermekek jönnek inkább, ezért egy vidám, tavaszi, “pöttyös” húsvétvárót tartottunk.

Egy történettel indítottam: A pöttyös bögre meséje, melyet szemléltettem is.

Hogy jól tudjak olvasni, feltettem a szemüvegemet, és a gyerekekkel együtt a nyelvünket is “bemelegítettük” az ismert nyelvtörővel: Sárga bögre görbe bögre… Nagyon élvezték, különösen, ahogy fokoztuk a tempót.

A mesében játékállatok szerepelnek, kértem, soroljanak olyanokat, melyek a húsvéthoz kapcsolódnak. Első volt a nyuszi, melyet el is készítettünk. Zoknit tömtünk meg búzadarával. Nagy volt az örömük, hiszen pillanatok alatt, kevés segítséggel lett új játékuk. Közben a Ma van húsvét napja kezdetű népdalt énekelgettük, néhányan emlékeztek rá tavalyról.

Hogy a lakást is ékesíteni tudják az ünnepre, egyszerű ablakdíszt alkottunk tortapapírból, melyen egyedi minták sorakoztak és egy pöttyös madárka díszelgett.

Utóbbit a lányommal együtt énekelve kérdezgettük a moldvai népdal szerint:

“Mondd meg nekem, kicsi madár: mikor leszen nyár?…
Húsvét után tavaszvilág, még aztán jön nyár…”

Könyvajánló következett: Szepes Mária Pöttyös Panni – sorozatára hívtam fel a figyelmüket. A húsvéti csokitojás mellé túrórúdit kaptak ajándékba a gyerekek, ez aztán föltette az i-re a pontot! Vagyis a pöttyöt… 🙂

Makranczi Sándorné Edit

Reklámok

Útra keltünk Irinybe…

Ebben az évben is felkerekedtünk és útra keltünk Irinybe, ahol már vártak ránk a gyerekek. Januárban az újévet köszöntöttük citeraszó kíséretében, majd a farsangi hagyományokat, szokásokat elevenítettük fel. A közös éneklés és tréfás mese (Öcsém, a szamár) után állatmaszkok készítésébe fogtunk – a gyerekek nagy örömére. Kicsik és nagyok lelkesen dolgoztak, sorra kerültek ki a kezük alól a ló, medve és kecske álarcok. Boldogan vitték haza azokat és tervezgették, hogy a közelgő farsangra ki milyen jelmezbe bújik majd.

A februári találkozásunkon népdalokkal és körjátékokkal „ébresztettük fel” az álmos gyerekeket, akik eljöttek a gyülekezeti terembe. Irma néni most is gondoskodott a melegről, s együtt hallgatták a papírszínházas mesemondást. Ezt nyelvi játékok követték és néhány játékos feladat – ezekből haza is adtunk a gyerekeknek. A tízórai után kézműves foglalkozásra került sor: előkerültek a színes szalvéták és decoupage technikával kavicsokat díszítettünk. Miután azokat mesébe foglaltuk, ki-ki a saját történetével térhetett haza. Bízunk benne, hogy a gyerekek otthonaikban néha összegyűlnek és tovább „szövik” azokat…

Horváth Zsuzsa, Jager Éva, Hegyesiné Lázár Edit

Könyvadományt kaptunk és adtunk

 

“Visszaemlékezve arra, hogy kis-és kamaszkoromban mennyire szerettem olvasni, szeretném a katartikus olvasmány-élmény örömét a határon túli gyermekeknek, fiataloknak is megszerezni. Van néhány száz könyvem, amit szívesen ajándékoznék erre a célra, képes történelem, gyermek-és ifjúsági irodalom és értékes szépirodalom, főként magyar és angol klasszikusoktól. Több kötet foglalkozik pl. Erdély témájával Móricz, Cseres Tibor, Nemeskürty, Kós Károly, a Márai Napló kötetei majdnem hiánytalanok…” – írt alapítványunknak dr. Ormainé Huba Judit logopédus.

Hálás köszönettel tartozunk Gömöry Árpádnak és Edinának, akik eddig is nemcsak anyagiakkal, hanem személyes jelenlétükkel is támogatták munkánkat. Most ők voltak azok, akik a szállításnál segítségünkre siettek és vitték el a teljes könyv adományt (saját könyvtárunk részét is) Biharkeresztesre, ahonnan megérkezett a címzettek levele:

“Kedves Ildikó!

Szombaton megérkeztek a Nagyváradra és a hozzánk küldött könyvek. Köszönjük szépen. Biztonságba helyezzük, és megőrizzük a csomagokat mindaddig, amíg értük nem jönnek. A nekünk szánt könyveknek is nagy hasznát vesszük oktató – nevelő munkánk során. A könyvtári állományunkra is ráfér egy kis frissítés.
Nagyon kedves, értékes és szerény embereket ismertünk meg a szállítók személyében. Öröm volt velük találkozni. Sajnos nem sok időt tölthettünk velük, mert mi éppen nevelőtestületi értekezletet tartottunk, mikor megérkeztek hozzánk, ők pedig igyekeztek vissza Budapestre. Azért bejöttek az iskolánkba, és körülnéztek, így jutott idő egy kis ismerkedésre is. Jó sok utat megtettek Győrtől Biharkeresztesig. Még egyszer köszönjük a szervezést a könyvekkel és a szállítással kapcsolatban is.

Isten áldását kérve: Hamarné Hangrád Éva igazgatóhelyettes”