Várasfenes címkéhez tartozó bejegyzések

Cipősdoboz akció a Partiumban

„Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való” Jakab 1,17 

Az idei adventi időszakban a Karcagi Nagykun Református Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégiumban ismét meghirdettük a cipősdoboznyi ajándékgyűjtést. Az egyházközséghez hasonlóan mi is cipősdobozokba készítettünk ajándékokat karácsonyra, rászoruló gyerekeknek, de ezeket nem a Magyar Református Szeretetszolgálat irodáiban adtuk le, hanem a korábbi gyakorlatnak megfelelően a Partiumban található Belényesi–medence gyermekeinek vittük el.

Szenteste előtt két nappal egy lelkes kis csapat indult kora reggel útnak Várasfenesre 75 doboznyi ajándékkal, 3 zsáknyi ruhaadománnyal, valamint a vasárnapi iskolás foglalkozásokat segítő felajánlásokkal.

Szép, tiszta időben, szerencsésen megérkeztünk Várasfenesre a Györffy István Táj- és Népismereti Otthonba, ahol már óriási izgalommal fogadtak bennünket a vasárnapi iskolás gyerekek. Mint később megtudtuk, voltak, akik a megbeszélt időpontnál egy órával korábban már kíváncsian vártak bennünket és az ajándékokat.  Arra kértük a belényesi, belényessonkolyosi és körösjánosfalvi gyerekeket, hogy jöjjenek át Fenesre, ahol a tájház nyáron átadott közösségi épülete méltó helyszínt biztosít karácsonyi ünnepségünkhöz. Szinte leírhatatlan, amilyen örömmel és szeretettel üdvözölnek bennünket havonta a gyerekek, most például az egyik kislány papírból hajtogatott virággal szaladt oda hozzánk, és köszönte meg a munkánkat.

Természetesen, mint minden gyerek, ők is alig bírták kivárni, amíg bevittük az ajándékokat, de mi még tovább fokoztuk az izgalmukat. Először karácsonyi énekeket énekeltünk, majd felolvastuk nekik Wass Albert Karácsonyi mese (A csodálatos balzsam meg a likas zsák) c. novelláját. A jelenlévő ötven óvodás és kisiskolás gyerek hatalmas csöndben, figyelemmel hallgatta végig az érdekes karácsonyi történetet. Ezután következett a cipősdobozok átadása.

Gimnáziumunk diákjai és tanárai december utolsó heteiben számos játékot, iskolai felszerelést, plüssállatot, kártyát, szappant, tusfürdőt, édességet, szaloncukrot, könyvet, ruhát stb. hoztak be az iskolánk könyvtárába. Az utolsó tanítási napokban a Belényesi-medence vasárnapi iskolába járó gyerekeinek név szerinti csomagokat készítettünk az általatok szeretettel behozott ajándékokból. Ezeket a csomagokat adtuk át egyesével szépen sorban, áldott ünnepeket kívánva a gyerekeknek. Megható volt együtt ünnepelni a sok-sok csillogó szemű, őszintén örülni tudó, hálás gyerekkel.

Kértük a gyerekeket, hogy a dobozokat csak szenteste a karácsonyfa alatt bontsák ki, és gondoljanak rátok, akik számukra az ajándékokat készítettétek. Szeretném azt gondolni, hogy karácsonykor a karcagi csomagokat készítőknek a szívében is ott voltak a számukra ismeretlen, partiumi, megajándékozott gyerekek.

Mielőtt haza indultak volna a gyerekek, egy pohár meleg teával és az egyik karcagi diákunk által sütött mézeskaláccsal kínáltuk meg őket.

Így nekünk már karácsony előtt megadatott annak az öröme, hogy másoknak szebbé tehettük a karácsonyát.

A tájházat felépítő és működtető családdal közös ebéd mellett beszéltük meg az elmúlt évben végzett munkánkat, és vázoltuk fel az előttünk álló feladatokat is.

Egy szeretettel teljes nap után érkeztünk haza fáradtan, de átélve a szeretet igazi parancsát.

Hálás szívvel köszönöm meg iskolánk diákjainak, dolgozóinak, a Karcagi Református Egyházközségnek, a Nőszövetségnek, és minden kedves támogatónknak a segítséget az ajándékok összegyűjtésében és kiszállításában. Ez az ajándékosztás ugyanis nemcsak arról szólt, hogy szegény sorsú gyerekeknek karácsonykor ajándékot juttatunk el, hanem hogy éreztetjük velük, hogy ők is a testvéreink, az anyaországban élők is gondolnak rájuk, s „egy vérből valók vagyunk”. Büszkék vagyunk arra, hogy a szórványban, román többség között még őrzik magyarságukat, nyelvünket, hitünket, történelmi hagyományainkat. Reméljük, a jövőben is tudjuk őket ebben támogatni munkával, adománnyal és imádsággal.

Nagy Éva