Csoma Gergely beszámolója a moldvai oktatásról

Június 28-tól július 5-ig moldvai tanítást tartottunk Szitáson, Magyarfaluban és két délután Lábnyikon. A Károli Gáspár Református Egyetem 5 diákja – Lázár Enikő tanárnő növendékei – tartottak velünk tapasztalatszerzésre, segítőként.

 

A három lány: Kósa Adrienn, Demes Jenifer és Nagy Edina Magyarfaluba ment Lázár tanárnő irányításával. Huszonnégy gyermeket tanítottak élményszerűen, játékosan. Körjátékok, énekek, versek-mondókák jelentették az elsajátítandókat. Lázár tanárnő és hallgatói Lábnyikban, egy ugyancsak székely eredetű csángó faluban péntek és szombat (július 3-4.) délután besegítettek az ottani tanárnőnek.

 

Magyarfalu és Lábnyik nyelvi állapota viszonylag jó. A gyermekek értik és használják a magyar nyelvet, könnyen sajátították el a nyelvi feladatokat. Július 5-én délután ½ 4-kor a szülők és érdeklődő gyermekek – testvérek, rokonok – jelenlétében a három hallgató Lázár tanárnő irányításával „nyitott foglalkozást” tartottak, ahol a családtagok megismerhették az élményekre épülő magyartanítást.

A több, mint egy órai tanítás után téliszalámis és mogyorókrémes  kenyerekkel vendégelték meg a gyermekeket  és hozzátartozóikat.

 

Ugyanez zajlott Szitáson, ahol Újfalu és Bahána gyerekei mutatták be az egy hete tanultakat szüleiknek. Itt Szőnyi Vivien tanítványaival foglalkozott Csoma Gergely és a két károlis egyetemista: Kövesdi Balázs és Simon Márton.

 

A reggel 9 és 12.30 között zajló játékos foglalkozások során a gyermekek verseket, mondókákat, szenténekeket, népdalokat és körjátékokat sajátítottak el. Csoma Gergely irányításával a két fiatal néprajzi gyűjtéseken vett részt Szitáson és Újfalun. Népi gyógyászati eljárásokat, 8 archaikus imát sikerült felkutatni-rögzíteni, ami jelentős eredménynek mondható.

 

Szitás, Újfalu, Bohána gyermekserege erősen asszimilálódik, egymás közötti nyelvhasználatuk már csak román. A negyvenkét gyermek közül kb. tizenöt már egyáltalán nem beszél-ért magyarul, tizenhárom még ért valamit, míg tíz-tizenhárom gyermek volt képes gondtalan kommunikációra. Az elmélyült tanítást – szükségszerűen – állandó fizikai megterheléssel: tánccal, körjátékokkal, népi játékokkal kellett feloldani. Ezzel a váltott munkamódszerrel – fizikai megterheléssel, szellemi feladatok cserélgetésével sikerült eredményessé tenni a tanítást.

Dráma-pedagógiát is alkalmaztunk: a 907-es pozsonyi csatát tanítottuk be a gyerekeknek, játszattuk el játékosan, és a megszállásra készülő német haderő hajóhadát készítettük el kartonpapírból és ágakból, grafikai elemek felhasználásával. Mivel a pozsonyi csata 907. július 3-7. között zajlott, az évforduló is magyarázza eljátszatását. Árpád hadvezéri képességét emeltük ki, a magyarság hazaszeretetét, összetartását.

Végül 30 szülő-nagyszülő jelenlétében tartottuk meg a műsoros beszámolót, amire a gyermekek izgatottan készültek. A szülők előtti magyar nyelvű előadás lehetővé teszi a „konyhanyelv” kategóriából közösségi szintre emelni a megalázott magyar nyelvet.

 

  1. július 4-én, szombaton az alábbi műsort láthatták az érdeklődők:

 

  1. Mikor kicsi lányka voltam (csángó népdal, közösen).
  2. Zelk Zoltán: Tavaszi dal (2 lányka).
  3. Kövesdi Károly: Bolha vers (1 legény).
  4. Gazda Erzsi: Egy kis malac (mind, mozgással, énekkel).
  5. Szerbusz kedves barátom (körjáték, közösen).
  6. Tavasz-Tél verses mondóka (2 gyermek, fiú-lány).
  7. Csángó himnusz (a forrófalvi alkotást közösen adtuk elő).
  8. Vers Bodri kutyáról (2 kislány).
  9. Weöres Sándor: Galagonya (három gyermek énekelve).
  10. Alma-vers (egy kislány előadásában).
  11. Mondóka (2 kislány).
  12. 2 népdal (2 kislány).
  13. Weöres Sándor: Kacsaúsztató (közösen, énekelve-táncolva, mozgással).
  14. Weöres Sándor: Olvadás (közösen, mozgással-tapssal).
  15. 3 csángó népdal (három kislány).
  16. Béka a fa tövén (ének).
  17. Vers és népdal (két nagylány).
  18. Elment az én rózsám (két nagylány).
  19. Weöres Sándor: Csiribiri (mondóka) (2 lányka és egy legény).
  20. Kis versek a szélről (2 gyermek).
  21. Tarka cica, fehér cica – vers (2 gyermek).
  22. Este van, szürkül bé (csángó népdal) (nagylány éneke).
  23. Túl a vízen egy kosár… (csángó népdal) (2 leányka).
  24. Csíksomlyói Mária-himnusz (Itt van anyánk, Mária) (közösen).
  25. Pozsonyi csata (907. július 3-7.) (dramatikus játék, közösen).
  26. Közös uzsonna: téliszalámis és mogyorókrémes szendvicsek.

Köszönjük a Vasárnapi Iskola és a Fiatalok a Moldvai Csángókért Egyesület támogatását.

Csoma Gergely


Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .